Játékkatona 

a csuklómra írtam nevedet
alkoholos filccel
az eső így is lemosta
eltűnt mint
penge alatt a borosta
talán vésni kéne
késsel, hogy majd vérezzen
mélyen, mélyen be a bőrbe
velem maradhass mindörökre 

az ágyam mellé állítottalak
cementtel odabetonoztalak
reggel így is eltűntél
ágyam hideg, a szoba undok-hűs tér
talán szög is kéne
belőni mélyen, mélyen a lábadba
hadd legyen neked is
ami nekem
szívritmuszavar

a falra szögeztelek
csak úgy lélek-meztelen
nézhetlek nem vagy
csak én látlak annak
eltűnsz majd úgyis
mint pénztárca a parkban
talán kalapács is kéne
hozzádvághassam a fémet
őrült vagyok hát érezd

takaróm alá bújtattalak
csókommal vigasztaltalak
kezed tüze ajkam tüze
eltűnsz mész majd messzire
hova futsz drága miért rohansz
küld majd levelet a postagalamb
válaszolod én meg hallgatok
üresen ásítanak majd a hajnalok
magányban lassan megfulladok

ruhám alá rejtettelek
nesze neked fenegyerek
mész te mész te tudodhova
a másik lány én tudok róla
nem adlak nem adlak annyit
küzdöttem már érted
ő meg csak kiált neked valamit
loholsz máris mint holmi
kölyökkutya  így hamar lesz véged

gondoltam megtréfállak te játékkatona
örülök hogy látlak kicsit meg szeretnélek ölni
ó ne félj ne félj édes kisróka
itt csak játékból lehet meghalni
tévedtem de hát ugye emberi dolog
kék a vér csorog a vakolaton
ott vagyunk ott maradunk
a falon kussban ketten
őrült nagy szerelemben

u.i.: sosem tudtam verset írni.

Hogy nekem mindig soha. A soha, az mindig megmarad, a mindig, az sosem lesz. Hogy nekem sosem sikerül. Hogy nekem sosem jobb. Hogy engem mindig átvernek, és eldobnak, mint az undorító szemeteszsákot. Hogy én mindig a szívemre hallgatok, fene azt a francos csillagjegyet, amibe beleszülettem. Hogy soha nem figyelek arra, amit az eszem titokban suttog nekem. Hogy mindig én leszek a szerencsétlen. Hogy soha nem leszek Ms Tökély, a námbörván. Hogy nekem a srácok mindig másodkézblő jutnak, mondván, ha nincs ló, itt ez a bamba szamár is. Hogy sosem lehetek első. Hogy mindig mások halásszák el előlem percek alatt, amin hetek óta dolgozom. Hogy sosem az jut ki nekem, akit szeretnék. Hogy mindig kihasználnak. Hogy sohsem mondok nemet, ha meg kell oldani egy problémájukat. Hogy mindig hülyét csinálok magamból és hülyét csinálnak belőlem. Hogy soha, semmilyen szituációból, ami tartalmaz egy pasit is, nem jövök jól ki. Hogy mindig én vagyok a szerencsétlen. Hogy sosem tudom véghez vinni, amit akarok.
Igen. Köszönöm. Ennyit az ideiglenes boldogságomról. Ha valaki egyszer majd megfilmesíti az életem, ehhez a jelenthez majd valami olyan zenét kérek, amin ki lehet sírni a szemedet. Köszönöm.

Herzen im Sturm friss, igen! Ezer éve nem írtam hozzá semmit, és nagyon úgy éreztem, hogy kiestem a ritmusából, míg végre ma nekiültem, és írtam. Eddig sosem ment, amikor elhatároztam, hogy akkor most én márpedig leülök, és írok, most mégis sikerült. Hogy mennyire, azt döntsd el te magad, hess olvasni. 
És még egyszer kellemes húsvéti ünepeket minden kedves olvasómnak. <3

Tavaszi szünet! Mind tisztában vagytok vele, ez mit jelent - zsongást, kólát, spirte-ot, sokáig alvás, későn fekvést, írást, fordítást, rajzolást, színházba járást és húsvéti sonkát. Na meg a pasztell színekhez való különös vonzódást. Hoztam neketek egy verset (!!!). Nem is tudom, utoljára mikor próbáltam ilyet írni. Talán osztálykarácsonyra, és az sem sikerült túl fényesen. Ti egyébként lopásnak érzitek azt, ha más valaki más műve ihlet meg, és nem csak gondolatokat, szavakat is használsz belőle?
Más. Hisztek a horoszkópban? Régebben hülyeségnek tartottam, de ahányszor csak belelolvastam, mindig valami olyasmit írt, ami teljességgel igaz volt rám. Ijesztő.
Tina, láttam, hogy írtál a vélemény-könyvbe, vagy hogy nevezzem, itt, ünnepélyesen szeretném megköszönni, hogy van még olyan, aki nem csak olvas, hanem véleményez is. Köszönöm. 
Na nyomás verset olvasni, még várhattok tőlem betűözönt a szünet folyamán, egyébként kellemes húsvétot és sok locsolót mindenkinek! (De csak olyat, akinek nem büdös a kölnije!) Csókjaim. 

 Oké, oké, tudom, hogy ez nem egy divatblog - sajnos. Bár hozzáteszem, ha lenne egy jobb fényképezőképen, és elég bátor lennék, még arról is szó lehetnet. Hol is tartottam? Igen. Szóval nem divatblog, de mivel mostanában folyton a polyvor-eon lógok, és leginkább ez foglalkoztat (és mert nincs időm & ihletem írni), itt van pár kép arról, mit szeretnék a szekrényemben látni. A cipősszekrényemben. Nem tudom, van-e még valakinek ilyen szintű cipőmániája, mint nekem, mert ez igencsak súlyos. Már így sem férnek el a szekrényben, és van, ami körülbelül 3-szor volt rajtam mindössze, de mindig mindig mindig kell új, és ahogy van pénzem, rögtön arra költöm. Betegees. Szóval ciőpk magyarázattal a tovább után.