Vagyonom és fegyvertáram.2011.12.07. 19:40, Lilia

Az idő nyerített azaz papagájosan kitátotta a szárnyait, én pedig a fehérre mázolt, színét a kosz alatt elvesztett fallal szemben ültem, és bámultam egy repedést, szemmagasságban. Vártam, hogy egyszer csak előtűnj valahonnan, hogy kukorákoljanak a halottak a faágakon, hogy a festőnek rózsaszín szőrszálak nőjenek ki a lábujjából, ó, akármi, csak történjen valami. Elmész Kasikám, és én kiszáradok a pódiumokon, kiáltottam bele a feketén ásító csöndbe, de senki sem felelt, messze voltál, a fülemben zúgó vérből próbáltam meghatározni, hány tenger választhat el tőlem. Kihullott a hajad és csak cigányokkal barátkoztál, azt hallottam, banánt és drogot árultál Jamaika partjain, én pedig kész lettem volna berasztáztatni sima, szőke fürtjeimet, festékkel kenni be bőröm minden egyes négyzetcentiméterét, és utánad menni, elhányni csikófogaimat és nézni a semmibe, ahol az élet beleharap a saját farkába. Az volt az első keresztbevágott nap az életemben, mikor megismertelek. Mintha félig félbehasítottak volna, hogy lássák, mi folyna ki ereimből és szívemből, fáklyák lobogtak bennem és feneketlenségek, vártam, mit látok saját magamban rajtad kívül, és te is üres lettél, mikor kiderült, hogy rajtad kívül olyan vagyok, mint Bécs terei a karácsonyi vásár után. Az ember félni kezd, hogy ne kelljen félnie, én szeretni kezdtelek, hogy ne kelljen mást szeretnem. Véglegesen kicsavartam magam önmagamból, gyökerestül, tövestül, mint nyári vihar a fát, téged is ki kellene csavarnom magamból, te, arcomba falazott rubinvörös gyémántok összessége, te. Bakonyban három napig az utcán aludtunk, kövek voltak a párnáink, pedig ölem lehetett volna tiéd és enyém öled.Passau, Aachen, Antwerpen, csupa olyan hely, ahol mint Coca Cola, buborékolhatnánk boldogságunkban, itthon miért nem megy? Beosztani a világot, amiben élünk, hogy minden napra jusson egy szelet, mint egy gombóc fagylalat, és aztán együtt osztozhatnánk rajta, nevetve, és élvezve, ahogy mindkettőnk nyelvét zöldre festi az üdvhadsereg. De mi 17 évesek voltunk, és az egész világot az ölünkben ringattuk - csak mi nem voltunk benne.
|