Írhattam volna címnek azt is, hogy Under Pressure, mert nagyon is igaz, és fogalmam sincsen, mikor fogok nektek újabb fejezeteket felrakni. Még csak 2 napja járok a gimibe, de már nincs időm semmire XD. Ma speciel 7 órám volt, és éppenhogycsak elértem a 15:21-es vonatot, ami csak azért vicces, mert 3kor van vége a hetedik óránknak. Mondjuk, közrejátszott, hogy elhagytam a bérletem a vonat előtt, aztán azt keresgéltem kis ideig a földön, és mire megtaláltam, már rohannom kellett, pedig kurva nehezek voltak a könyveim. Mindegy, a vonaton legalább összefutottam Minmuval, akivel nagyon jól elbeszélgettünk, és mivel apám átjött értem az állomásra kocsival, őt is hazavitte, bár én addigra már kiszálltam, és kicsit féltem is Minmut egyedül hagyni apámmal, de túlélte, úgy látom. xD
Megvolt az első spanyol órám, és baromi jó volt, még a baromi jónál is baromi jobb, és két év múlva, nyáron lehet menni Spanyolországba, úgyhogy már most szóltam anyámnak, hogy kezdjen el gyűjteni. Oda el fogok menni. Nem hagyhatom ki.
Sok mindent tudnék még mesélni, de szokás szerint megint nem fogok mindent leírni, ami kéne. Az osztálytársaim végülis nagyrészt aranyosak, csak három lány van, akit nagyon nem bírok elviselni, így az első két nap után, de az 24-ből nem is rossz arány, nemde? Van viszont egy srác, anyám, őt annyira sajnálom. Úgy néz ki, mint Lukács Laci fiatalabb kiadásban (műveletleneknek: Tankcsapda), úgy is öltözködik, és senki se szól hozzá, még az se, aki mellette ül, és ő se szól senkinek, csak ül csöndben és néz maga elé szünetben is, és én látom rajta, hogy jófej, érzem rajta, hogy aranyos, és valószínűleg kedves is, de mégse szól hozzá senki! Úgyhogy elhatároztam, hogy kezembe veszem az irányítást, és elkezdem megtörni rajta a jégpáncélt. Holnap neki is állok, na. Avatar nincs.