Én nem akarom megváltoztatni a világot, és elfogadom, hogy hiába teszek meg néhány dolgot az emberiségért, hiába rakosgatok egymás mellé néhány szót, mondatot, miegymást, valószínűleg igen kevesen fognak emlékezni a nevemre, és még csak érettségi tétel sem válik majd belőlem. De úgy akarok élni, hogy érjen valamit az életem. Azért elmondhassam, hogy emberek, hanem is értették meg vagy értettek egyet vele teljesen, olvasták a gondolataimat, és legalább néhány percre, vagy pár másodpercre, elgondolkoztak rajta. És ha lesz legalább egy ember, akit a barátomnak mondhattam, és ő úgy gondolta, hogy bármikor is segítettem neki, bármiben, ha adtam neki egy falatot a szendvicsemből, vagy akár egyszer is megvigasztaltam - már megérte. Megérte az egész.