Jó, ha az ember olyan emberekkel veszi körül magát, akik tényleg megbecsülik, vagy szeretik őt. Jó, ha az ember úgy sétál be a szülinapján az osztályterembe, hogy süteménnyel, csokival, énekkel és gyertyákkal várják. Ha már úgy indul a napod, hogy a buszon ülve is ünnepeltek. Még dalt is írtak nekem. Kívánhatnék-e ennél többet? Nem, határozottan nem. Csodálatos nap volt, és még egyszer köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám. Felemelő érzés tudni, hogy ennyien állnak mellettem. Annyira elérzékenyültem, hogy ezek után el kell viselnetek egy kis picspam-et a barátaimról, akik tényleg mindig kitartanak mellettem, lebeszélnek, ha hülyeséget akarok csinálni, rám szólnak, ha túl sokat áradozom L-ről (bár erről jó lenne leszoknom, főleg az előbb postolt facebook állapota után), és mindig tetszik nekik, akármilyen hülyeséget írok. Képözön a tovább után, főként azért, mert nem akarom az összes ismerősömet nagyközönség elé tárni. Anna biztosan nem bánja. Neki egyébként ma van a születésnapja, gondoljatok rá szeretettel. Tehát, emberek a képeken! Köszönöm, hogy mellettem vagytok, és szerettek. És nektek is, akik olvastok és visszajártok. Csóközön, és ölelések, L.