Tegnap megjártem Wien csodálatos városát. Emlékeim örök kísérőjeként szegődik a forralt bor, a puncs, az égett cukor, a hideg levegő, a cigarettafüst illata, a hárfa hangja, a fények. Rengeteg ember az utcán, lépni alig bírsz tőlük, de sodródsz, sodródsz velük, visz az áradat, és csillogó szemmel tekintesz körbe, már tetszik, nagyon tetszik neked, elkap a hangulat, és nem zavar a tömeg. Körülbelül így éreztük magunkat a macskaköves utcákon, és fotóztunk, bár egy régi készüléket vittem magammal, ami körülbelül 10 képenként lemerült, de így is sikerült 78-at kattintanom, szóval tulajdonképpen elégedett vagyok. 
A busz hajnali hatkor indult a Blaháról, ami öngyilkosság is lehetett volna, ha nincs a drágalátos nagybátyám, aki 5 percre lakik onnan, és nem aludhattam volna nála. A buszon a legjobb arc tanár utazott velünk az egész suliból: magas, németet tanít, szakálla van, copfja, és isteni humora. Az összes cucca barna volt, még a baseball-sapija is. 
Hofburg-ot látogattuk meg, a Sisi kiállítással. Nem hittem volna, hogy létezik olyan múzeum, vagy kastély, amit élvezni fogok, de ez közéjük tartozott. Érdekelt a Kaiserin élete. Még a ráspoly is ki volt állítva, amivel leszúrták. 
Utána szabadon engedtek minket, mi pedig, idegenvezetőnk bölcs tanácsára nem a Rathaus előtti vásárba látogattunk el, hanem a Weinachtmarkt am Hof nevezetű helyre, ahol kevesebb az ember, és elfogadhatóbbak az árak. Ittunk forralt bort, puncsot, meg forró csokit, de azért kiábrándító volt, hogy alig kellett németül beszélnem. Egyébként a legszebb élményem, ami bizonyította, hogy mennyire mások ott az emberek, az volt, mikor egy ember odajött hozzám, és szólt, hogy nyitva van a táskám, és vigyázzak a zsebtolvajokkal. Mennyivel kedvesebbek és figyelmesebbek!
Visszafelé a buszon a St. Trinian című csodálatos filmet néztük meg, ami annyira csajfilm, amennyire csak lehet, a pasik mégis jobbban élvezték, mint mi, szóval ennyit erről. :D Épp ideje volt egyébként, mert már majdnem elaludtam, de érdekesmód, mire hazaértünk, teljesen elrepült az álom a szememből. Annyira, hogy éjfélig felmaradtunk nagybátyámékkal, sajtot meg almát meg mandarint ettünk, és Family Guyt néztünk.
Lesz egy új családtagom egyébként, április környékén. Kisfiú. Nagybátyám barátnője nővérének lesz a második kisbabája. Igaz, hogy az első kislányuk még csak másfél éves, és elég nehéz lesz majd nekik két ilyen kicsivel, de én örülök nekik. Nagyon örülök.